Kis hazánkban is rengetegen nézik a foci EB-t az otthoni TV-k és a különböző nyilvános kivetítők kijelzőjén keresztül. Ez onnan – is – tudható, hogy az áruházláncok tájékoztatása szerint a sör és nassolnivalók iránti kereslet az utóbbi időben jelentősen megnőtt.
Néhány szerencsés személynek azonban nem csak kijelzőkön keresztül, hanem közvetlenül a helyszínen, a stadionban van lehetősége élvezni a játékot. Aki nem ragad kinn a magyar reptéren úgy, mint a skót-magyar mérkőzés szurkolói, az Németországban nézheti végig a helyszínen a mérkőzéseket.
Mi történik azonban akkor ha valakinek sikerült jegyet szereznie az EB-re, de a munkáltatója a mérkőzés időpontjában bizony számít a munkájára és nem ad ki szabadságot neki arra a napra. A „kreatív” megoldás sok esetben az, hogy az adott személy táppénzt jelent és betegségre hivatkozva látogat ki a foci EB-re. Elfelejti azonban, hogy egy ilyen esemény kamerák százainak kíséretében zajlik és bizony előfordulhat, hogy akár az élő közvetítésben, akár egy újságíró cikkében vagy egy közösségi média posztban feltűnik a képe.

Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
A keresőképtelenség (táppénz) fő célja, hogy a munkavállaló mielőbb munkaképessé váljon és visszatérjen a munkahelyére dolgozni. A keresőképtelen állományban lévő munkavállalónak is vannak bizonyos munkajogi kötelezettségei.
A munkavállaló együttműködési kötelezettségéből eredő körülmény, hogy munkába állása időpontját a gyógyulását össze nem egyeztethető tevékenységgel (ilyen lehet egy mérkőzés látogatása is) ne akadályozza.
Ha a kolléga ezt az együttműködési kötelezettségét megszegi és ezzel a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, úgy a munkáltató akár azonnali hatállyal is felmondhatja a munkaszerződést és megszüntetheti a kolléga munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve 78. § alapján. A munkáltató a felmondás indoklásában arra hivatkozhat, hogy a kolléga a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte.
Egyebekben ha a munkáltatónak kétségei támadnak a munkavállaló keresőképtelenségét illetően, úgy a 102/1995. (VIII.25.) Kormányrendelet 6. § (3) alapján jogosult a kormányhivatalnál a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni.

Mit tehet a munkavállaló?
Munkavállalóként a legfontosabb, amit tehetünk, hogy nem sétálunk kamera elé. Ez azonban sokszor különböző okokból – akár a meccs előtt elfogyasztott folyékony bátorság okán – nem lehetséges és mégis egy kamera látószögébe kerülünk.
A mérkőzésre látogató kolléga a jegyvásárlással elfogadja az UEFA, mint mérkőzés szervezőjének általános szerződési feltételeit (ÁSZF). Az UEFA ÁSZF-ének 10.1. pontja kimondja, hogy a szurkolók fényképeit az UEFA ahhoz fűződő ún. „jogos érdeke” alapján készíti el és teszi közzé, hogy eseményeit promótálja.
Sokan nem tudják, de a GDPR 21. cikke alapján ilyen esetben mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiltakozzon az ilyen jellegű kép vagy videókészítéssel szemben. Tiltakozás esetén pedig főszabály szerint a rendezvény szervezőjének el kell távolítania azokat a már elkészült képeket, videókat – vagy a képsorozat, videó azon részeit, – amelyben a tiltakozó kolléga arcképe, mint személyes adat szerepel.
A tiltakozás jogát a munkavállaló – illetve gyakorlatilag bárki akiről fénykép vagy videó készült – érvényesítheti a privacy@uefa.ch email címre küldött email útján.
Ugyanez igaz azokban az esetekben is, amikor a foci EB-n vagy bármilyen más rendezvényen valamelyik médium vagy újságíró képet készít rólunk. Ekkor is élhetünk a GDPR 21. cikkében írt tiltakozás jogával.